Az Adria északi részén fekvő Pag Horvátország "csupán" 5. legnagyobb szigete (kb. 60 km hosszú, szélessége pedig 2-10 km között változik), de az egyik leghosszabb partvonallal (302,47 km) rendelkezik. Legnagyobb települése a 3121 lakosú Pag.
Az észak-dalmáciai Pag egyáltalán nem egy átlagos horvát sziget (ha egyáltalán létezik átlagos horvátországi sziget): különlegessége többek között panorámája, melyhez kevés hasonló van Európában: fehér kopár síkságai, és hatalmas sziklái miatt az ember szinte a Holdon érezheti magát.
A szigeten alig látni fákat, néhány olaj- és fügefaliget töri meg a fehérséget, a növényzetet rajtuk kívül különböző gyógynövények jelentik, melynek Pag híres juhsajtja a különleges ízét köszönheti.
Sajtján kívül Pag csipkéjéről is nevezetes.

Pag sziklás tengerpartját kis öblök, és fokok szinesítik. A fehérség az azúrkék tengerrel együtt tökéletes egyveleget alkot.

Pag északi részét komppal, míg déli részét hídon közelíthetjük meg, a hídról gyönyörködhetünk a gyönyörű vidékben, ráadásul csodás képek készíthetők. Pag az aktív nyaralást kedvelők körében is népszerű: 115 km hosszú hegyi kerékpárút hálózza be a szigetet, így csodálatos környezetben tekerhetnek a kétkerekűek kedvelői, illetve a búvárkodás, a vitorlázás, és persze a sziklamászás is kipróbálható itt. Povljansko és Kolansko madártani öröksége, és a Lun melletti természetvédelmi terület (melynek legöregebb olajfája több, mint 1000 éves és még ma is minden évben gyümölcsöt ad) szintén érdekesek lehetnek a természet kedvelői számára.
Hogy Pag minden elképzelhetőt nyújtson, arról a Novalja településen található Zrce strand gazdag éjszakai élete gondoskodik, melynek pezsgése Horvátország szerte egyedülálló.

Sziget Pag: Az igen ritkás növényzettel borított Pag Horvátország legnagyobb szigetei közé tartozik. Elsősorban arról nevezetes, hogy itt készül a híres pagi sajt, és a nem kevésbé híres pagi csipke.

Pág szigete az Adriai tenger legnagyobb szigetei közé sorolható: 285 km2 területtel ötödik helyen áll, tagolt partja 270 km hosszú - öblökben, szorosokban, földnyelvekben és strandokban gazdag – a leghosszabb parti sáv az Adriai tengeren.
A legnagyobb, Pág szorost, 27 kilóméteres kavicsos strand övezi.
Pág növényzete egyedi, fa nem nagyon található – Pág az Adria szárazfalaival átvágott kövek királysága, amelyen vékony fű, alacsony illatos növények, zsálya és szalmavirágok nőnek. Éppen ezek az illatos növények képezik a köves vidéken a pági juhok alapeledelét és ezek adják meg az ismert pági sajtok különleges ízét.

Pág város a tengeri só városa. A só fontossága miatt a XV. században Pág előre elkészített tervek alapján épült. Látogatása különleges érzéseket vált ki az emberben. Págon még megtekinthető a tengeri só régi - kisebb agyagmedencékben, amelyekbe bevezették a tenger vizét (sópárló) - kiszárítási móddal történő előállítása. Ezek a sópárló üzemek, eredetiségük mellett, érdekes fényképezési motívumok is.

Pág szigetén, történelmi és kultúrális téren legismertebb, Pág városa nem a legidősebb település a szigeten. A várostól délre, 1 km távolságban – a mostani város elődjeként - az Óváros maradványai találhatók ( kolostor és templom), Pág Óvárosa amelyet 1244. március 30-án IV. Béla szabad királyi jelzővel ajándékozott meg.
Az új város kiépítése, Juraj Dalmatinac, horvát reneszánsz szobrász, építész szigorú tervrajzai alapján, 1443-ban kezdődött és két évtized után fejeződött be. A központi téren a Szentséges Szüz Mária templom található amely, számtalan külső és belső építészeti megoldások valamint a kiállított tárgyak miatt, értékes kultúrális és művészeti emlékmű. A városban, a nemesség házain és udvarán szépen faragott ajtófélfák, barokk erkélyek, a XV.-XVIII. századok kőcímerei és a hercegpalotán díszes főbejárat látható. E jól megvédett középkori városnak, amely kultúrális emlékmű, még ma is adminisztratív, kultúrális és kereskedelmi központi funkciója van. A benediktánus nővérek kolostora, számos értékes templomi ereklye és kép mellett, az aromatikus kétszersűlt elkészítési hagyományát is őrzi, amelyet a kolostor bejáratánál kínálnak.

A Pág szorost 27 kilóméteres kavicsos és homokos strand övezi. A négy szálloda mellett a városban korszerűen felszerelt a magánelszállásolási kapacitás is. A téli és nyári pági karneválok, valamint a nyaralási idény alatt gazdag kultúr és szórakoztató műsorokat kínálnak. A több évszázados hagyományból kiemelhető a „Pági rabszolgalány” a „szent megjelenés” stílusban, a néptánc, a karneválon a városi rézfúvós zenekar kiséretében táncolt karakterisztikus körtánc, a régi népviseletek, a régi dalok és táncok előadása a „mišnjicán” (a karnevált július utolsó napjaiban tartják). A sekély szoros szárazföldi hosszabbításában még egy nagy gazdagság található: a kivizsgált és igazolt gyógysár (gyógyiszap).

A Šimuni szorostól északabbra, a sziget napos és meleg oldalán, Maun és Škrdi kisebb szigetek felé, Mandre telepűlésen és ugyanezt a nevet viselő kikötőcskében egyre jobban fejlődik a magánturizmus, a közeli Kolan település lakosainak üdülőhelye, az egyetlen olyan amely nincs közvetlenül a tenger mellett. Kolan központjában etnográfiai gyüjtemény található. A nyolcvanas évek közepén, Mandre kikötőcskétől észak irányba, kiépült Gajac, az első turista település.
Košljun, Smokvica, Vlašići, Dinjiška és Miškovići nagyon kellemes és békés szigeti települések melyek tenger melletti földrajzi elhelyezkedésük és a jó természeti feltételeknek köszönhetően jövőjüket a turizmus felé irányítják.

A merülőhelyek nagy része a 25 km hosszú Lun félsziget északi sziklafalain található. A falak a víz alatt tovább folytatódnak, egyes helyeken egészen 90 m mélységig. Néhány hely a Rab sziget déli részénél, a többi merülőhely a Pag sziget északi és keleti oldalán található.
A víz alatti növényzet rendkívül gazdag, ahogy ez a fenti és a fotóalbum további képein is látható. Szivacsok, lágykorallok, gorgóniák sokféle fajtája színesíti a csipkézett, hasadékokkal, üregekkel szabdalt víz alatti falakat, ezért lámpával rendelkezni nappali merüléseknél is érdemes. Ahogy a flóra, úgy a fauna is bőven tartogat számunkra látnivalót. Minden merülésre jellemző a nagy halrajok látvány, gyakran találkozhatunk polipokkal, sziklahalakkal, tengeri pókkal. A figyelmesebb búvárok kiélvezhetik a térségre jellemző makro élővilág gazdag választékát is. A fotóalbumban számos ilyen különlegességet találhat a látogató.
Szerencsés módon a választékban több merülhető roncs is található, így az ilyen érdeklődésű búvárokat is bőven el tudjuk látni élményekkel. Ezek mélysége többnyire 10-30 m között van, de tudunk roncsot mutatni a mélymerülő végzettségű búvárok számára is. A fotóalbumban még több kép látható a roncsokról.
A merülőhelyek között szerepel egy kisebb barlang, illetve inkább üregnek nevezhető természeti képződmény. A 10 méteres mélységből induló, széles járat felemelkedik a hegy gyomrában a felszínig és itt három különböző irányba elágazó járatban folytatódik. A teremben és a járatokban mindenhol hatalmasra nőtt cseppkövek lógnak a mennyezetről és falakról, melyek különböző színűek az évmilliók során kioldódott többféle ásványoktól.
Adriai különlegességként merülhetünk egy ép amphora mezőnél is, melyet pár éve, nemzetközi összefogással tártak fel. Az amphora mezőt egy rácsszerkezet védi és óvja meg a jövő számára, hogy még sokáig érdekes színfoltja legyen a Pag szigeti merüléseknek. Bár a néhai fa hajó teljes váza elkorhadt az idők során, az egész amphora rakomány épségben maradt fenn ránk, búvárokra.

További információk:

Strand Óváros Háromszög Térkép